Jó megoldás, ha a gyökérről levágják a gyökérgolyvát?

Ha a szabadgyökerű gyümölcsfaoltvány gyökerén daganatok találhatók, ne vedd meg! A csemetét akkor se fogadd el, ha a faiskolai eladó le akarja vágni a gyökérről a daganatokat!

A golyvát okozó baktérium jellemzése

A sebeken keresztül fertőző Agrobacterium tumefaciens növénybetegséget okozó talajlakó, egyben növényparazita baktérium. Számos, gazdaságilag jelentős növényen (rózsafélék, szőlő, gyümölcsfák stb.) okoz a gyökérzeten, gyökérnyakon és a száron daganatokat. Több mint 60 növénycsalád érintett a betegségben. A csemeték a faiskolákban fertőződhetnek meg.

A baktérium az 1970-es évek óta génrészlétek növénybe viteléhez szolgáló géntechnológiai eszköz. Bár a természetben a baktérium csak növényeket fertőz, mesterségesen gombákat és állatokat is tudnak fertőzni vele, és használják is a génbevitel eszközeként.

A baktérium korhadékokból táplálkozva kb. 2 évig marad fennönállóan a nedves talajban. A közelében lévő növény ültetési sérülésein vagy kártevők okozta sérüléseken keresztül hatol be a növénybe, és a környezetében lévő gazdasejteket gyors osztódásra serkenti. A baktérium kis DNS részlete beépül a gazdasejt kromoszómájába, ezzel a sejtműködést átprogramozva opin (nopalin, oktopin, aminósav jellegű vegyületek, energiaforrások a baktérium számára) termelő tumorsejteket hoz létre. Miután ezeket a sejtburjánzásokat nem védi bőrszövet, út nyílik a másodlagos fertőzések kialakulásához, így a kártevők is könnyebben károsítanak. A beteg növényből a baktériumok visszakerülnek a talajba, ahonnan újra fertőzhetnek. A baktériumok a daganat perifériáján találhatók, nem a daganat belsejében, sőt egyéb növényi részekbe is elkerülnek, akár a koronába is, ezért, ha a golyvákat el is távolítják, a növény fertőzött marad. A golyva eltávolítása, levágása nem teszi mentessé a növényt! Sőt, fertőtlenítés nélkül, a metszőollóval a fertőzést tovább lehet vinni az egészséges növényekre is.

A fertőzés tünetei

A kezdetben apró duzzanat jelenik meg, amely a talajfelszín közelében tűnik fel a száron vagy a talajfelszín közelében a gyökérzeten. A tumor eleinte inkább gömb alakú, puha tapintású, krém színű, később megsötétedik, megkeményedik, és szabálytalan alakúvá válik, néha csak egy kis szövetrész köti össze a növénnyel.  A fertőzött növény érzékennyé válik a stresszhatásokra, másodlagos fertőzésekre, satnya lesz, levelei kifakulnak. Előfordulhat, hogy egyes fajták, adott körülmények között, egész jól együtt élnek ezzel a betegséggel, és megfelelően teremnek. Azonban egyes esetekből nem szabad általánosítani.

Védekezés

Védekezéskor elsődleges a megelőzés. Vásárláskor alaposan vizsgáld meg a kiválasztott csemetét. A faiskolai oltványoknak a golyvamentességét igazolni kell, fertőzött szaporítóanyagot a faiskolák nem forgalmazhatnak! Észlelésük esetén a fertőzött szaporítóanyagot meg kell semmisíteni.

Gyökérgolyvára fogékony fajtákat ne ültess fertőzött területre, sőt a fertőzött talajba sem szabad kétszikű évelőket ültetni. Viszont az egyszikű növények (gabonafélék, búza, kukorica) nem fertőződnek meg, ezek 3-4 évig termeszthetők az érintett területen, kb. ennyi idő alatt, gazdanövények hiányában a betegséget okozó baktériumok kipusztulnak.

Preventív védekezésként a növény gyökerét ültetés előtt mártsd 1%-os réztartalmú permetszert tartalmazó agyagpépbe.  Ez az eljárás a gyökérfelületet védi, de nem gátolja, hogy fertőzött területen a sérüléseken keresztül ne fertőződjön meg a növény, és az előzőleg már kialakult fertőzést sem szünteti meg.

Ha már kialakult a fertőzés egy területen, próbáld meg elkerülni a növények sérülését, és a kártevők ellen fokozd a védekezést.